Örök Sötétségben

 

A semmi közepén lebegve
Üressé válva teljesen
Kihunyt bennem az élet szikrája
Beborított a Sötétség hatalma

Emlékeim elporladtak
A feledés mocsarában rothadnak
Érzéseim köddé váltak
S nem gyötörnek halott vágyak...

A Sötétség útjára léptem
A Sötétségé lett létem
Örök időkig Őt szolgálom
Testemet Őérte áldozom...

Végtelen mélységeken át zuhanok
Túl az életen, s távol a haláltól
Ködös és hideg világokon keresztül
Lelkem a fénytelen csillagokkal egyesül...

Örök Sötétségben...
Túl az életen...
Örök Sötétségben...
Túl a mindenen...

(2011)

Halott erdő

Leszállt a hűvös alkony
Homályos, borult ég volt
Árnyékos lett a táj
Sóhajtoztak az ősi fák...

Vénséges erdő
Elfeledett temető
Baljós csendjében
Örök sötétségben

Múltbéli ösvények nyomán
Halkan követtek a fák
Elkorhadó törzsükön
Felkapaszkodott a holdsugár

A sötétségnek erdején
Átsüvített a zord szél
Suttogtak az öreg fenyők
Hideg, nyirkos lett a köd

Karjukat kitárva
Fölém hajoltak
Hamvai közt jártam
A holt erdő fáinak...

Gonosz járta át
Gyűlölet, s halál
Rothadás körülötte
Pusztulás a léte

(2007)